Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram

nyomtatás

 

Elérte célját a Növekedési Hitelprogram

Lezárult az NHP, közel 40 ezer vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz

2017. Március 31-én véget ért a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik, kivezető szakaszának szerződéskötési időszaka: 2016 eleje óta 685 milliárd forint összegben nyújtottak a bankok finanszírozást a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, ezzel a 700 milliárd forint keretösszeg 98 százaléka felhasználásra került. Az NHP három szakaszában együttesen mintegy 2800 milliárd forintnyi kedvező hitel került közel 40 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz. Az NHP ezzel sikeresen megtörte és növekedési pályára állította a kkv-hitelezés korábban tapasztalt csökkenő trendjét, megvalósult a hitelezési fordulat és jelentős mértékben, mintegy 2 százalékponttal járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatást pedig mintegy 20 ezer fővel bővítette.

A válság kitörését követően Magyarországon nemzetközi összevetésben is jelentős visszaesés volt megfigyelhető a vállalati hitelezésben, ami a kis- és középvállalati (kkv) szektor szereplőit sújtotta leginkább. Az MNB az alapkamat csökkentése mellett a monetáris politikai eszköztár új, célzott elemeként 2013 júniusában indította el a Növekedési Hitelprogramot (NHP) a kkv-k hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése és a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. A jegybank az NHP keretében 0 százalékos kamatozású refinanszírozási hitelt nyújtott a hitelintézeteknek, amit azok legfeljebb 2,5 százalékos kamatfelár mellett adhattak tovább a kkv-knak. A hosszú távra elérhető fix, alacsony kamatozású forinthitel kiszámíthatóságot biztosít a kkv-k számára, ami üzleti tevékenységük bővítését, gördülékenyebb működését, elhalasztott és új beruházások megvalósítását tette lehetővé.

Az NHP mindössze három hónapig tartó első szakasza teljesítette az elindításakor kitűzött rövid távú célokat: a hitelpiaci korlátok enyhítését, a bankok közötti verseny élénkítését, és jelentős szerepe volt a vállalati devizahitelek forintosításában is. A 2013 őszén indult második szakaszban a hangsúly már az új hitelekre, azon belül is a beruházási hitelekre terelődött; a hosszabb szerződéskötési időszak és az erősödő verseny a kisebb vállalati szereplők nagyarányú részvételét eredményezte. Tekintettel arra, hogy hosszabb távon ismét a piaci alapú hitelezésnek kell teret nyernie, a fokozatos kivezetés jegyében indult el 2016 elején az NHP harmadik szakasza, amely a korábbi szakaszoknál célzottabb finanszírozásra adott lehetőséget. A most zárult harmadik kivezető szakaszban 685 milliárd forint összegben kötöttek a bankok hitelszerződést, ami a 700 milliárd forint keretösszeg 98 százalékos felhasználását jelenti.

Az NHP három szakasza és az NHP+ keretében összesen 78 ezer hitel- és lízingügylet jött létre mintegy 2800 milliárd forint összegben, ami közel 40 ezer hazai mikro-, kis – és középvállalkozás kedvező és kiszámítható feltételek melletti finanszírozását szolgálta. A program ezzel trendfordulót hozott a kkv-hitelezésben: a hitelállományban korábban tapasztalt évi 5-7 százalékos visszaesés az NHP elindítását követően megállt, majd 2015-től fokozatosan emelkedésnek indult. A dinamika 2016-ban már az – MNB által a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek tartott – 5-10 százalék közötti sávba került, az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektor közel 12 százalékkal, a kkv-szektor hitelezése pedig 8,1 százalékkal bővült, ezzel létrejött a hitelezési fordulat. Számos vállalati beruházás valósult meg a program keretében felvett hitelből; az MNB becslései szerint az NHP összességében mintegy 2 százalékponttal járulhatott hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatást pedig mintegy 20 ezer fővel növelhette.

Az NHP kivezetése után várhatóan gördülékenyen zajlik majd a piaci alapú hitelezésre történő átállás, és így a továbbiakban is elegendő forrás áll a vállalkozások rendelkezésére. Az MNB előrejelzése szerint idén is a kívánatosnak tartott 5-10 közötti mértékben fog nőni a kkv-szektor hitelállománya. Az elmúlt években végrehajtott kamatcsökkentéseknek köszönhetően már a piaci alapú hitelek is kedvező feltételek mellett érhetők el a vállalatok számára, emellett továbbra is segíti a piaci hitelezésre való visszatérést az MNB Piaci Hitelprogramja, amelyben 2017-re további 170 milliárd forintnyi hitelnövekményt vállaltak a bankok. Továbbá a visszatérítendő és vissza nem térítendő EU-s források is segítik a vállalkozások forráshoz jutását, amit érdemes kihasználniuk az elkövetkező időszakban. Az intézményi garanciavállalás pedig jelentős szerepet játszhat abban, hogy a kevésbé hitelképes vállalkozások is nagyobb mértékben jussanak forráshoz.

A harmadik szakasz igénybevételének főbb statisztikai jellemzőit bemutató utolsó havi közlemény itt érhető el.